Vita vitát szül

Másnap reggel azt vettem észre, hogy Minho nyitott szájjal horkolt a kanapén ülve. A tévé természetesen be volt kapcsolva, és éppen valami helyi vacak ment benne, amire soha senki nem kíváncsi. Hogy én hol voltam? Nos, Minho egy sztriptíz bár felett lakik, így az éjszaka közepén leszöktem a leánykákhoz leskelődni. Mikor visszajöttem, a tulaj már bóbiskolt. Ennyit a zseniális filmmaratonjáról...

- Ébredj – elkezdtem őt csapkodni, de Minho olyan volt, mint egy halott. Komolyan. Csak aludt és aludt, és hortyogott. - Kelj már fel! - folytattam az ébresztést, de esélytelennek tűnt, hogy valaha is felébred. Tehetetlenül leültem mellé, és csak néztem, ahogy a mellkasa egyenletesen mozog.

Negyed óra múlva, mikor végre, egy kicsit megmozdult, hatalmasat csaptam a fejére.

- Nem alszom! - kiáltott fel. Szerintem szerencsétlen azt sem tudta, merre van. - Jongin? - kérdezte, közben körbenézett. Újra megcsaptam. Elővette a telefonját, és elhúzta a száját. - Még csak hét óra - motyogta, és már készült visszafeküdni, amikor sorozatban ütlegelni kezdtem, amíg fel nem kelt.

- Kelj fel, mert Aron kinyír! - mondogattam neki, mire felsóhajtott.

- Visszük a morze-abc-t? - kérdezte Én ismertem már a betűket, mivel tanultam még régen, de Minho nem tudta fejből. - Visszük - kopogtam le neki.

- Nem, nem vagyok hívő - Minho megrázta a fejét. Mi van? Ez már megint sikeresen félrefordított. Csak felsóhajtottam, és lassabban próbáltam meg lekopogni azt a bizonyos szót.

- Na? - kíváncsian vártam a csodára, mikor Minho hirtelen bólintott.

- Rendben, akkor berakom a táskába - levette a falról a papírt, feltekerte, és eltette. Még lehúzott egy bögrényi kávét, aztán indultunk is a buszra. Útközben nem beszéltünk, de nem mondanám, hogy Colos álmos lett volna. Szerintem eléggé kipihente magát. Nem úgy, mint a csapat másik három tagja.

Amikor bementünk az irodába, Aron karikás szemekkel szürcsölte a kávéját, Taemin a szemben lévő széken rágcsált egy szendvicset, Süti meg keresztben feküdt a fotelben, és úgy aludt.

- Sziasztok - köszönt Coloska, mire mindenki, nyugdíjas tempóban felénk fordult. - Veletek meg mi történt? - kérdezte kicsit ijedten.

- Nos, Taemin csak szimplán nem tudott aludni, Kook apja nagyon horkolt, én meg egész éjjel nyomoztam - sorolgatta Aron, állát az asztalon támasztva.

- Apropó... Yuri mit mondott? - Puli oda sem pillantott, csak ült maga elé meredve. Szegény, nagyon rosszul esett neki, hogy Colos és Mrs. Colos együtt voltak, de nem lehetett mit tenni.

- Azt, hogy szerinte szexi vagyok - csábos mosoly, ami senkit nem hatott meg jelenleg.

- És a gyilkossal kapcsolatban?

- Huppsz...

- Huppsz? Mi az, hogy huppsz? - kérdezte Taemin értetlenül.

- Arról, nem beszéltünk - húzta el a száját. Aronon kívül mind nagyokat pislogtunk.

- Akkor mégis mi a fészkes fenét csináltál tegnap órákon keresztül vele? - emelte fel a hangját Puli.

- Ettünk, beszélgettünk… elvonta a figyelmem, nagyon csinos csaj - vallotta be Colos.

- Azért hoztalak ide, hogy segíts nekünk, nem pedig, hogy becsajozz! - kiabált Taemin, amire a félkómás Kookie is felugrott. Gyorsan odamentem Csirkéhez, és megcsaptam, hogy csináljon valamit, mielőtt kitör a harmadik világháború is.

- Elég lesz - mondta teljesen nyugodt hangon, mégis mindenki egy pillanat alatt befogta a száját.

- Minho, ma is elhívod Yurit, de Kai megy veletek, mi addig kifaggatjuk Kyoungjae-t, mert már kezdek mérges lenni - azonnal kiosztotta az utasításokat. Csodás lesz ez a randi, már előre éreztem. Colos majd fog kapni rendesen a fejére, ha nem végzi rendesen a munkáját.

- Azt nem lehet. Ha három napon belül hívom, akkor azt hiszi, hogy könnyűvérű kurva vagyok - magyarázta Rómeó, mire felröhögtem mellette.

- Az is vagy, te, Colos - sóhajtott Csirke.

- Nem mellesleg az a dolgod, hogy kifaggasd - Taemin csak mormogott maga előtt, egyedül Süti maradt csendben.

- Nem vagyok az - Coloska gyilkos pillantást vetett a rangidős nyomozó felé, aki felnevetett.

- Egy sztriptíz bárban dolgozol! Az vagy, csak nemesebbik verzióban!

- Ez nem igaz, attól, mert… inkább hagyjuk ezt a témát. Gyere Kai! - szólt, és már kint is volt az ajtón. Sajnáltam szegényt, pedig részben igazuk volt a srácoknak. De én így szerettem őt. - Szia Yuri, találkozhatnánk megint? - szünet - Igen, akkor egy óra múlva. Puszi - Nyomta ki a telefonját. -  most elmegyek reggelizni, te pedig jössz velem - nézett jobbra, ezért megcsaptam balról. - Egyezzünk meg valamiben. Mindig, a jobb oldalamon gyere, akkor tudni fogom hol vagy - morogta, már kevésbé kedves hangon. Persze, azzal a bigével nyájas hangon beszélt.

Inkább nem mondtam semmit. Minho biztosan elkeseredett a legjobb barátja viselkedésétől, de valahol mindkettőt megértettem. Először is, Colos nem tudhatta h Puli szerelmes volt belé, ezért nem is akar meleg lenni. De persze, az is lehet, hogy sejti, vagy ő is meleg, csak nem akar lebukni Pulika előtt. Szóval Coli összehozása rám hárul. Csodás meccs lesz, de nekiállok.

- Mennyire kedveled Taemint? - kopogtam le neki.

- Nincs Taeil nevű ismerősöm, szóval nem tudom, hogy mennyire temetem... mondjuk ennek a kérdésnek nem sok értelme van... - dünnyögte saját magának, a lapot fürkészve.

- Taemint, mennyire kedveled? - kopogtam neki le újra .

- Nagyon szeretem. Régóta barátok vagyunk, őszinte barátok. Mindig számíthatunk a másikra, nem koppintjuk le egymást. Egyszer… - és mesélt. Egy parkban vártunk Yurira, így nem kellett a telefont a füléhez tartania. Csak egyszerűen mondta, hogy milyen jó barátok, hogy mindent megtenne neki. Én ebből kicsivel többet vettem ki, mint puszta barátságot, de tévedhettem is. És be kell vallanom valamit. Őrülten irigykedtem erre a barátságra. Én is azt hittem, hogy ilyen haverjaim voltak, vagy legalább egy, de nem voltak azok. Egyikük sem volt őszinte, csak érdekből lógtak velem. Még Sehun is, akiről azért nem gondoltam volna. - Szóval ennyit róla - fejezte be a magyarázást Colos. Fogalmam sincs, mit mesélt.

- Értem - kopogtam le neki. Még a végén Minho és én rendesen fogunk kommunikálni, ha egy picit jobban koncentrál. Inkább nem kérdeztem meg megint, hogy miről beszélt, nem volt hozzá se erőm, se kedvem.

- Minho! - egy ismerős hang csapta meg a fülem, azaz, egy ismerős női hang. Azonnal elfintorodtam, ugyanis Yuri szinte belerepült Colos nyakába. Csak bambultam, ahogy a pasas visszaölelte a lányt. Nos, őszinte leszek. Engem nagyon zavart a barátságuk. Inkább legyen Colos meleg, mint ennek a csajnak a pasija.

- Minho... ez a csaj egy katasztrófa - sóhajtottam.

- Annyira örülök, hogy felhívtál! Azt hittem, hogy csak egyéjszakás kaland voltam neked - mosolyogott Yuri. Hoppá! Ezek lefeküdtek?! Colos, szabad ilyet csinálni???

- Héj, ez így nem igaz. Először is, nem éjszaka feküdtünk le. Másodjára, én úriember vagyok - vágott sértődött arcot Colos, amin én jót derültem. Úgy hazudott, mintha könyvből olvasta volna. Még én is megmondhattam volna, hogy Yuri igenis egyalkalmas kaland volt számára.

- Akkor megnyugodtam. Bár nem tudom, hogy olyan munka mellet, amit végzel, hogyan nevezheted magam úriembernek - nevetett a lány. Szegény Minho, szerintem párszor égnek fog állni tőle még a haja.

- Ez nem volt szép - lökött egy kicsit Yurin, aki viszonozta a gesztust. Kész, óvodába kerültem, ráadásul még a bébi csősz is én voltam.

Ezek után elindultak, én pedig siettem utánuk.

- Tudod, egyébként sem bírtam volna nélküled, szóval, örülök, hogy felhívtál - mosolygott Yuri. Le mertem volna fogadni, hogy tetszett neki ez a szoknyavadász... de csak mert nem látott engem. Akkor biztosan belém lenne szerelmes, és nem ebbe itt előttem.

- Ennek örülök. Valamiért fontos vagy nekem. Érzem - ezért a kétértelmű mondatért Minho egy díjat érdemelt volna. Komolyan. Nem tudom, hogy mennyit gyakorolt, de zseniálisra sikeredett.

- Olyan cuki vagy - Yuri teljesen elpirult - tudod, mindig is Párizsba akartam menni. Az a szerelem fővárosa, azt hittem, ott megtalálom azt, aki szeretni fog.

- Ma chérie! On peut être l'amoures sans la ville. Paris est dans ton coeur.

- He? - vontam fel a szemöldököm.

- Ebből egy szót sem értettem, de mégis olyan romantikus volt - ezzel a kisasszony hozzábújt Rómeóhoz.

Végül megint Minhonál kötöttünk ki. Csak szerencsémre nem vetették egyből egymásra magukat. Nem szívesen néztem volna végig élőben, ahogy Colos ezt a libát tömi alulról.

 - Kérsz valamit inni, vagy enni? - kérdezte Colos, illemtudó vendéglátónak megfelelően. Le a kalappal előtte.

- Igen, egy pohár gyümölcslevet elfogadok - válaszolt Yuri, közben levette a pulcsiját, és a karfára hajította. A felső, ami rajta volt, éppen csak annyira volt kivágva, hogy a melle negyedét takarja. Akaratlanul is lepergett pár perverz kép a szemeim előtt. Nem mintha kéne a csaj, de pasi vagyok, ez mindenkivel előfordul.

- Meleged van? - kérdezte Minho, akin egy nem éppen vékony pulóver volt. Yuri elég hülyén érezhette magát abban a pólóféleségben.

-Izé… kicsit kimelegedtem - pirult el zavarában.

- Mindent értek - Colos odanyújtotta a poharat a csajának, aki mosolyogva vette el.

- El sem hiszem, hogy tényleg visszahívtál. Azt hittem, elriasztottalak a korommal... - belekortyolt az innivalóba. Értetlenül bámultam hol az egyikre, hol a másikra. Colos pedofil?!

- Az semmiség. A kor nem számít - kacsintott a pasas, mire Yuri elmosolyodott. Letette a poharat, és odasétált a szerelméhez. Beleült az ölébe.

- Nagyon aranyos vagy. Nem sok srác járna egy nála majdnem négy évvel idősebb csajjal - ezek után mélyen megcsókolta őt. Csak álltam ott tátott szájjal, és közben meg is jött az ihlet. Tudni kell, hogy nem kedvelem őt, így a Nyanya tökéletesen illett rá. Conya... csodás shipnév... komolyan...

- Nagyon bújós vagy ma - mormogott Colos kedveskedve, mire odapillantottam. Ezt most ugye nem gondolták komolyan?! Egy retkes percre nem néztem oda, ezek meg már meztelenkednek az ágyon! Odarohantam, és fejbe vágtam Colost. Hogy meri ezt tenni Pulival?! Megérdemelte azt az Au-t.

- Minden rendben? - Nyanya szomorúan pillantott rá.

- Persze. Folytathatjuk, csak közben játsszunk valamit... mondjuk mesélj a gyilkosról, én pedig beszélek a kiskutyámról.

Ez hülye...

- Fura, de tetszik - Yuri végigsimított Minho fegyverén, aki felnyögött... de jó lesz nekem...

 Kimentem. Szó szerint kimentem a lakásból, sőt, még az épületből is. Semmi kedvem nem volt hallgatni, ahogy Nyanya nyögéssekkel teli vallomást tesz Colosnak. Gusztustalan volt. Minhot ezért még biztos megölöm.

Egy órán keresztül bolyongtam az utcán. Nem volt semmi ötletem, hogy mit csináljak, ezért csak mentem, egyenesen. Tetszett, hogy bármin át tudtam menni, mert így nem kellett megállnom, vagy kikerülnöm senkit. Teljesen a gondolataimmal foglalkozhattam. És, hogy min gondolkoztam? Ez a legviccesebb, ugyanis fogalmam sincs. Rengeteg dolog futott át a fejemen kezdve a gyilkostól, egészen Taeminig. Mindenkép össze akartam boronálni Minhoval, de ez a liba pont rosszkor jelent meg. Mért nem láthatta inkább egy pasi az elrablásom? Ez az én szerencsém…Puli meg miattam szenved. Ha pont nem ott halok meg, ahol, akkor lehet, hogy most boldogan szerelmeskedhetne Colossal. Ehelyett csak szenved, és nyeli a mamlasz hülyeségeit.

Lassan elkezdtem visszafelé sétálgatni, mikor megláttam Colost az utcán. Még félig öltözködött, pontosan úgy, mint Nyanya.

- Hogy mi van?! Te meghibbantál? - nyafogott a csaj, de Coloska nem is foglalkozott vele.

- Csak csináld.

- Jongin? - Nyanya tölcsért formált a kezeiből - így?

- Igen. Ügyes vagy. Jongin?! - kiabálta. Cuki volt, hogy eszébe jutottam. Egy kicsit még hallgattam, ahogy kiabálják a nevem, aztán megcsaptam Colos vállát, aki megremegett.

- Csak megjátszottad - horkant fel Nyanya.

- Nem. Ha azt ordítod, hogy Jongin, akkor megcsap a szél. Kiabáld te is, és  a szél megcsap - nézett felém.

- Jongiiin - kiabálta újra. A fél utca idiótának nézte őket, de én teljesítve a feladatom, őt is megcsaptam egy kicsit. - Hjaaa - sikított fel, és beugrott Colos mögé.

- Na, elhiszed, hogy igazam van? - vonta fel kérdően a szemöldökét Minho. Nagyot sóhajtva fejbe csaptam magam. Egyre hülyébbnek néztem őket. Mondjuk Colos elég szépen kitalálta, hogy szél vagyok, bár elég nagy marhaság volt.

- Elhiszem. De miért Jongin? – Nyanya kibújt a pasija mögül, mire amaz elmosolyodott.

- Nem tudom. Mert olyan Jonginos.

Taps.

Lassú, komótos, elismerő taps.

Ez nagyon szép magyarázat volt.

- Értem. Figyelj, hamarosan mennem kell, mert dolgom van, de majd megismételhetjük a dolgot –azzal Yuri megpuszilta Colos arcát, és már el is rohant. Lekopogtam Colosnak azt, amire gondoltam.

- Kaka… mi? – ráncolta a homlokát, mire felsóhajtottam. Ennyire hülye nem lehet! Lassabban… megint…

- Megvagy, zseni? – mormogtam. Mintha meghallotta volna, vigyorogva felkiáltott, arcára kiült a gyermeki mosoly.

 - Ja, hogy nyanya! Igen, egy kicsit – kuncogott. - De amúgy legközelebb szólj, ha elmész - nézett rám komolyan. Most erre mit kellett volna mondanom? Kopogtam volna le neki, hogy leléptem, mikor ő épp a csajt tömte? - Menjünk, keressük meg a srácokat, hogy megbeszélhessük a dolgokat - zipzárazta össze a kabátját. Újabb buszozás következett, közben felhívta Aront, hogy találkozzunk a méregdrága étterem előtt. Milyen jó egyeseknek, hogy napi szinten ehet ilyen helyeken úgy, hogy közben még másokat is meghív. Jó, én is megtehettem, de most irigykedek rá, mert én nem ehetek.

 Az út csendben telt, Minho bambult kifelé az ablakon. Gondoltam, megkérdezek tőle valamit, ezért kopogni kezdtem. Colos elővette a telefont, kicsit bevezetőzött, majd válaszolt.

- Még kicsit fiatal vagyok ahhoz, hogy kicsim legyen - mondta. Ha nem lettem volna halott, fejbe lőném magam.

- Kocsi baszd meg - kopogtam le újra.

- Ja, hogy kocsi! Bocsi. Felesleges. Busszal is eljutok mindenhova.

Ez egy idióta.

- Kösz - válaszoltam.

A többiek már az étteremnél vártak. Kivéve Elit, mert őt sehol sem láttam.

- Sziasztok, mehetünk? - tért egyből a lényegre Colos, az ajtó felé mutatva.

- Sziasztok. Nem, még várjuk Kyoungjaet - felelte közömbösen Aron.

- Értem - állt meg Minho is Puli mellett.

- Miért van ilyen nő szagod? - kezdett el szimatolni Kopó.

- Csak a cél érdekében - mentegetőzött Colos. Taemin csak fintorgott egyet, és két lépést tett hátrafelé.

- Nem bírom ezt a szagot - zárta le a témát, mielőtt Minho megszólalhatott volna.

- Pedig finom. Mézes mandula némi izzadsággal, és erotikával - ezzel Colos megszagolta a pólóját - nekem tetszik.

- Idefigyelj, te Colos! Nem azért tarunk, hogy dugj! - háborodott fel hirtelen Aron, mire Puli elszomorodott. Lassan odasétáltam hozzá, és megsimogattam őt. Szegény olyan kis elesett volt, hogy már nagyon sajnáltam.

- Vannak információim is, de ha így folytatod, akkor megmaradnak magamnak - Colos oda sem figyelt. Hihetetlen, de még Csirkét is tudta vezetni - és mi az, hogy Colos?!

- Jongin - vágta rá mind a három nyomozó. Ekkor odaléptem hozzá, és lekopogtam valamit.

- Conya? Mi? - ráncolta a homlokát. Legalább most értette, de inkább elkussoltattam őt. Rájöttem, hogy ha a többiek megtudják a morze-abc-s titkunkat, akkor hamarabb végzünk. Aron visszamegy Amerikába, Kookie a suliba, Puli a kicsi irodájába, Colos a kurvákhoz, Eli meg haza. Még Nyanya is hiányozna. Ezt is lekopogtam Colosnak, de inkább nem mondott semmit. Fix, hogy a felét nem értette.

- Majd este megbeszéljük - csak ennyit reagált rá.

- Mit akarsz megbeszélni vele, ha nem is tud kommunikálni? - kérdezte értetlen arckifejezéssel Kookie. Szerencsére a válaszadástól Eli mentette meg, aki nem piskóta autóval parkolt le az étterem előtt. A piros autó csak úgy rikított a többi között. Hát igen, ő is egyike a gazdag kölyköknek a suliból. Talán ezért nem voltunk sosem legeslegjobb barátok.

- Honnan szereztél ilyen autót? - kérdezte gyanúsan Taemin, alaposan megnézve a járművet, és Elit.

- Szülinapi ajándék - vont vállat közömbösen. - Ma én fizetek - És ezzel el is indult befelé.

Mindenki sietett utána. Ugyanaz a pincérnő fogadott minket, és ismét levívott egy csatát Coloskával, mert neki hat személyes asztal kellett.

- Minek kell, mindig egyel több személyes asztal, mint amennyien vannak, ha szabad érdeklődnöm? - Boomie megterített öt főre, mi meg helyet foglaltunk. Aron, Puli, Colos, Eli, Kook, én. Csirke meg Kyoungjae ültek az asztalfőhöz.

- A mellettem levő srácnak van egy képzeletbeli barátja, és neki is le kell ülnie - válaszolta Colos, és kinyitotta az étlapot.

- Öhm… rendben - erőltetett vigyort a képére, de azért alaposan végigmért minket. Szerintem sík hülyének tartotta a csapatot, de hát ezt már lassan megszoktuk.

- Muszáj volt ilyet mondanod? - kérdezte morogva Puli. Érezni lehetett, hogy ha tehetné, akkor meggyilkolná vagy Minhot, vagy Yurit.

- Mégis mit mondtam volna? Bocs, van egy szellem velünk, aki segít nyomozni? Szerintem egyből ránk hívta volna a dili dokikat - válaszolta unottan Colos.

- Szerintem meg hagyjátok abba ezt a féltékenykedési cirkuszt, és együnk. Van jobb dolgom is, mint veletek szórakozni - förmedt a két vitatkozóra Eli.

- Ez a kettő olyan, mint egy idős házaspár. Ne foglalkozz velük - vont vállat Minisüti, de Kyoungjae továbbra is fortyogott magában.

- Felvehetem a rendelést? - jött oda a pincérnő hamarosan. Még jó, hogy ismerte Colost, így legalább őt normálisnak hitte.

- Legyen gyöngytyúkmell camambertes sajtfondüvel és köretnek mondjuk krumplipüré - ezzel Eli becsukta az étlapot. Na, ez is ilyen ínyenc, mint Coloska.

- Én pedig vad tálat kérek. Mondjuk vadon párolt vaddisznó, egy sült nyúlcomb, és legyen szarvas is. Az mindegy, hogy hogyan. Köretnek vadrizs. És legyen valami mártás is... mondjuk áfonya - sorolgatta amaz. Nekem már csorgott a nyálam, de mindenki tátott szájjal figyelt.

- Az áfonya nem illik a vaddisznóhoz - Eli megrázta a fejét - ha rám hallgatsz, akkor vad- és vadgyümölcsmártást kérsz hozzá, ezt meg majd összekevered. A vadmártás véres-boros, az pont illik mindegyikhez - magyarázta.

- Azt mondod? Akkor legyen úgy - Colos boldogan csapta be a könyvet, majd barátiasan egymásra mosolyogtak Elivel. Mi pedig csak ültünk ott tátott szájjal. A többiek megint valami olcsóbbat rendeltek.

- Hogy vagy képes megenni azt a szerencsétlen nyuszit? Elképzelted már valaha is, ahogy

 a mezőn ugrabugrál a többi kisnyuszival? Mozgatja a nóziját, meg ilyenek? - kérdezte mindezt szomorú arckifejezéssel Kookie. Egyetértettem vele. Én sem szerettem ezeket az állatokat megenni. Ennyi erővel megehetném Minhot is, ugyanolyan lenne számomra.

- Kookie, ez a sorsuk. Amúgy meg, ezek nem mezei nyuszik, hanem tenyésztettek, pont azért, hogy megegyem őket - válaszolt ridegen Minho. Pillanatok alatt kapott egy hatalmasat a tarkójára, és nem tőlem.

- Ne mondj ilyeneket neki. Néha inkább maradnál kussban - szólt rá Taemin. Minho segítségkérően nézett körbe, de senki nem szólt semmit.

- Most nem hazudhatok neki... - dadogta Colos.

- Igaza van. Ezeket a nyulakat tenyészetekben növesztik, mozgási lehetőségük nincs, és tápokkal etetik őket. Nekik az megkönnyebbülés, hogy meghalhatnak. Bár az éttermet elnézve, ezek lehet, hogy házi nyulak - magyarázta Kyoungjae, Minho meg hevesen bólogatott mellette.

- Meg amúgy is finom. Meg akkor minek eszel csirkét? Az is olyan cuki - gúnyolódott. Eli nem mondott semmit, inkább helyet cserélt Colossal.

- Most mit csináltok? - kérdezte kétségbeesetten Puli.

- Nem akarjuk, hogy megüsd - jött a rideg válasz Elitől.

- Chhh, téged is megütlek ha kell - fujtatott Taemin.

- Ezt szerintem gondold át - szólalt meg Aron. - Eli kétszer akkor, mint te - mérte végig az említett személyt.

- És vissza is csapok - erősítette meg Mr. Kwak Aron megjegyzését Galamb. Igen, Eli egy galamb. Már régen is ez volt a beceneve, mert rettentő jól tudja utánozni őket, ráadásul ha felhúzza magát, akkor úgy néz ki, mint egy töltött egyed.

- Hagyjuk ezt abba, és térünk a lényegre. Mit tudtál meg Yuritól? - terelte a témát Csirke.

- Kiderült, hogy az apukája tanár egy középiskolában. Azt hiszem, biológia, de nem biztos - a végén elhúzta a száját, mire  Aron kezdett felrobbanni. Nem csoda, én is. Komolyan ennyit sikerült megtudnia?! Én megölöm!

- Tovább - érdeklődött Aron.

- Nos... a magasság itt is stimmel. Kapucni volt rajta, így nem látszott az arca. Meg Ray Ban napszemüveget viselt. Az is biztos, hogy koreai, mert akcentus nélkül beszélt. Volt egy táskaszerűség, és már előre felforrasztotta a vasat, azt égette Jongin hátába. Szőke a haja, és volt egy listája, hogy kinek milyen betűt szánt. Yuri szerint egy kód. Aztán nem hallottam, mert... tejszökőkút volt... - harapta el a mondat végét. Aron szerintem képzeletben átrángatta Minhot az asztalon, és megtépte. Taemin teljesen magába fordult, és szerintem ő Yurit tépázta. Eli kifejezéstelen arccal evett tovább.

- Milyen az a tejszökőkút? - kérdezte Kookie nagyra nyílt szemekkel.

- Az… az olyan, mint a csoki szökőkút, csak tejjel - magyarázta Aron. Végülis, ez is egyfajta igazság, ha nem a perverz jelentésére gondol az ember. Ügyesen megmentette Minhot, mert ha Süti apja megtudja, hogy mit hall a fia, akkor Minho darabokra lesz tépve.

- Értem, az biztos finom - csillantak fel a szemei.

- Biztosan - fintorgott Eli.

- Majd egyszer én is kaphatok, Minho? - fordult hozzá. Colos egy darabig tátogott.

- Majd ha nagy leszel. Szülinapodra veszek neked.

- És Yuri miért kapott? - Minisüti teljesen kiakadt, hogy ő nem kaphat tejszökőkutat.

- Mert Yuri a csaja - Taemin ezt a pár szót olyan undorodva mondta ki, hogy szörnyű volt. Süti szomorúan bólintott, közben meg hozták a kajákat.

- Nem a csajom - jelentette ki Minho, és hatalmasat harapott a combba. Csak úgy csurgott a szájából a zsír.

- Disznó - mormogott Taemin.

- Az is van, kell? - Colos azonnal a jövendőbeli pasijához fordult. Mindenképpen össze kell őket hoznunk...

- Jongin, kinél alszol ma? - kérdezte Aron. Kinél aludjak? Elinál még nem aludhatok, ő nem békült még teljesen meg a helyzettel, hogy szellem vagyok. Taemin hisztijét nincs kedvem hallgatni, Aron elég pipa jelenleg, Kookie pedig… ő meg duzzog. Minho meg egy tirpák jelenleg.

- Nálam - emelte fel a kezét Colos. Igen, őt kellett választanom, mert vele valamilyen szinten tudtam már kommunikálni.

- Rendben, de tudod…

- Nem hagyom el - vágott bele Aron mondatába Minho. Még mindig boldogsággal töltött el a tudat, hogy a csapat azért aggódik értem.

- Ennyire megkedvelted Jongint? – érdeklődött Puli még mindig hisztizve.

- Igen. Egészen jól megvagyunk – hallatszott a válasz – Finom ez a nyúl. Olyan szaftos.

- Fuj – Kookie kicsit arrébb csúszott a széken.

- Mondtam – vont vállat Kyoungjae, mire Colos bólintott. Puli viszont nagyon kedvtelenül evett. Ide-oda taszigálta a mennyeinek tűnő ételt. Nagyon sajnáltam őt, de nem tudtam mit tenni. Azaz… de! Odasétáltam Coloshoz, és lekopogtam neki, hogy aggódom a haverja miatt.

- Minnie… most a nyúl miatt vagy így felháborodva? – kérdezte. Egyébként láttam, rajta hogy őt is zavarta ez a viselkedés, csak jobban lefoglalta a nyuszi.

- Ja, a nyúl miatt - dörmögte szem forgatva.

- Értem - sóhajtotta Colos, de nem hitte el. Még a vak is látta, hogy Puli hazudik. Minho pedig nem tudott mit tenni. Az egyetlen megoldás az lett volna, ha megtudja, hogy Kopó belé van zúgva. De ha elmondom neki, akkor lehet, csak rontok a helyzetén. Néha annyira nehéz helyesen dönteni. Pont, mint az ügyünkben. Ott sem mondhatok el mindent, pedig talán az segítene a helyzeten. Viszont megígértük egymásnak, hogy befogjuk a szánkat

- Jongin, itt vagy? - kérdezte Kookie. Ösztönösen csaptam egyet, de véletlenül Elit találtam el.

- Baszus - ugrott meg hirtelen és kis híján a kaja is az ölébe borult. - Elment az eszed? Ne érj hozzám. Te egy hulla vagy, kerülj el - sziszegte dühösen. Megbántott. Marhára megbántott.

- Hé! Nyugodj le! Baleset volt – Aron olyan eréllyel szólt Kyounjaere, hogy még ő is megszeppent egy pillanatra.

- Hogy mi? – összeráncolta a homlokát, és már kezdtem érezni, hogy az ő agya is kezd elborulni. Egyre feszültebb lett a levegő az asztalnál, főleg, ahogy Csirke szemezett Galambbal. Madárharc… a viccet félretéve pedig láttam Eli karját megfeszülni, azonban valaki megragadta a csuklóját.

- Ülj le. Az erőszak nem megoldás. Baleset volt, sajnálja – Colos szemei szinte beleégtek Kyoungjae tudatába, aki azonnal megnyugodott, és kényelmesen elhelyezkedett. Ezek után mind a ketten folytatták az evést.

- Köszönöm - kopogtam le Minhonak, aki csak elmosolyodott.

Mire mindent kibeszéltek, összegeztek, addigra már késő délután volt. Érdekes, hogy senki nem szólt be nekünk azért, mert majdnem három órát ültünk az asztalunknál. Más helyen már rég kivágtak volna.

- Menjünk haza, kezdünk fáradni, és nem szeretném, hogy a nap végére ki idegeljük egymást - törölte meg a száját Mr. Kwak Aron.

- Ez jó ötlet, kell is egy kis pihenés - értett egyet Taemin.

- Holnap mindenki akkor jön, amikor beér. Persze ez nem azt jelenti, hogy délután négykor - nézett szigorúan a csapatra.

- Ez rám is vonatkozik? - kérdezte Kyoungjae.

- Igen, ha nem akarsz végleg kinyiffanni, mint Jongin - válaszolt ellenséges hangon. Szerintem Eli sikeresen megutáltatta magát Aronnal.

Galamb felhorkant, de nem mondott semmit.

- Yurit is hozzam? – érdeklődött Colos. Na, megint elrontotta a hangulatot, pedig biztosan nem direkt tette.

- Persze, Choi, hozd csak be a kurvádat. Dugjatok ott is – mormogott Puli, de szerencsére csak én hallottam, meg talán Csirke.

- Igen. Mától fogva ő is a csapatunk része. Csak annyi kérésem van, hogy az érzelmeit mindenki hagyja otthon, mert ez a nyomozás rovására megy. Pozitívokat és negatívakat egyaránt – ezzel Aron befejezte a szövegelését. Eli megkapta a számlát, fizetett, majd felállt.

- Akkor holnap találkozunk. Szia Minho – intett, és elment. Mindenki hatalmasakat pislogott utána.

- Úgy látszik, téged szeret – mosolyodott el Kook.

- Engem mindenki szeret.